Hűtlenség bizonyítása

Az érdeklődők közül többen - főleg hölgyek - arra szerettek volna  magánnyomozói megbízást adni, hogy mivel csak vélelmezik azt, hogy meglévő kapcsolatukban egy harmadik személy is jelen lehet, ezért 1-2 nap alatt bizonyítsam be azt Nekik, hogy párjuknak nincs is külső kapcsolata, mert akkor kiderül, hogy feltételezésük alaptalan és így megnyugodhatnak.

Mindíg elmondom, hogy a bizonyítás időigényes, ráadásul nagyon nem mindegy, hogy kinek készül a bízonyíték. Teljesen más a bizonyíték egy magánszemély számára és teljesen más egy bíró számára, de ez egy teljesen különálló téma.

Előkészítéssel vagy anélkül?

Egy külső kapcsolat bizonyításához az esetek túlnyomó többségében előkészítő munkafázis nélkül nem elegendő 1-2 nap.  Amennyiben az előkészítő munka kellő alapot biztosít, akkor 1-2 nap elég lehet a jó bizonyítékhoz, de csak elég lehet, nem biztos, hogy elegendő annyi idő. Ez azért kétséges, mert a bizonyításhoz szükséges idő több dologtól függ, ezekről írok még a későbbiekben. (a viszony fajtája, a résztvevők munkája és az ebből adódó időbeosztása, szabadideje stb)

Attól, hogy egy előkészítő munka nélkül - pld.1-2 nap alatt - nincs vitathatatlan félrelépés, nincs az érintettek között találkozó, kapcsolatfelvétel stb. nem jelentheti azt, hogy az érintett személynek nincs ilyen jellegű külső kapcsolata, csakis azt, hogy abban az időszakban nem volt ráutaló jel vagy tényadat. Lehet, hogy sokaknak kockás lehet ez a megközelítés, de szakmai szempontok alapján csakis ez a megközelítés biztosít olyan tényeket, amik esetleg egy döntés alapját képezhetik.

Természetesen a Megbízó az általunk megállapított tényekből olyan következtetéseket von le, amit saját maga a saját életével kapcsolatban jónak lát, hiszen Ő él abban az adott élethelyzetben, de az egy másik kérdés, hogy az adott következtetés magánnyomozó szakmailag mennyire tekinthető racionálisnak.

Én azt gondolom, hogy amikor valakinek az a megérzése alakul ki, - feltételezem, hogy vannak raciónális okai - hogy a saját párkapcsolatában egy külső személy is jelen lehet, akkor bármennyire is fáj az esetleges tényekkel történő szembenézés, akkor sem azt kell bebizonyítani – bizonygatni, főleg saját magának - hogy nincs az a harmadik személy, hanem tények alapján kellene eldönteni, hogy van-e, helyes a megérzése vagy sem.

Véleményem és szakmai tapasztalatom az, hogy egy külső kapcsolat bizonyítása részben az érintettek emberi, jellembeli tulajdonságain, intelligenciáján, munkarendjükön, de legfőképpen az adott kapcsolat jellegén múlik, ezek a dolgok, amik legfőképpen befolyásolják azt, hogy a bizonyíték megszerzésére mennyi időre van szükség. 

Mind az érzelmi alapú, mind pedig a fizikai együttléten alapuló kapcsolatnak megvannak a maga tulajdonságai, jellemzői, ezek pedig jelentősen befolyásolják a magánnyomozó munkáját a munkához szükséges időt, így a munkadíj, illetve a költségek mértékét is.

Kivitelezés megtervezése, munkaszervezés. Hány emberre van szükség egy követéshez?

Rendszeresen felteszik nekem a kérdést. Hány személyre van szükség egy követéshez?

A munkaszervezést és a munkavégzést, de legfőképpen a sikeres munkához szükséges időt nagyban meghatározza, hogy az érintett személy milyen jellegű munkát végez, ha egyáltalán végez bármilyen munkát is akár alkalmazotti vagy vállalkozói jogviszonyban. Máshogy kell el egy kötött munkaidőben dolgozó személyre tervezni, mint pld: egy rugalmas munkaidőben tevékenykedő személyre, máshogy egy felső vagy középvezető beosztásban lévő esetében.

Hogy miért?

Azért mert mindegyiknek más és más az időbeosztása, más a munkaidővel való elszámolás rendje, így a félrelépésre alkalmas szabadideje is máshogy alakul, így nekünk teljesen máshogy kell a munkát szervezni, tervezni. Értelemszerű, hogy egy vezetőnek, akinek a munkaidejével nem kell elszámolnia, annak több szabadideje marad egy félrelépésre, mint annak a személynek, aki beosztottként, alkalmazottként szoros munkaidő elszámolásban dolgozik.

Ezek mellett egy un. home office rendszerben dolgozó ellenőrzése még bonyolultabb lehet, mivel ott az adott személynek szinte nincs is munkaideje, csakis a rá szabott munka eredményével kell elszámolnia, így nehezen tervezhető az ellenőrizni szándékozott időszak.

Ármeghatározó tényező az is, hogy az adott célszemély mivel közlekedik. Máshogyan szervezzük egy olyan személy követését, aki csakis tömegközlekedést használ, máshogyan egy olyan személyét aki autóval, taxival, motorral közlekedik, de előfordul olyan eset is, amikor az adott személy vegyes közlekedési módot használ.

Sokszor hallom azt a téves Megbízói megközelítést és igényt, hogy "egy ember meg tudja csinálni, mert az adott ügy nagyon egyszerű, nem kell oda több ember csak egy". Én ilyenkor minden esetben elmondom, hogy egy személy soha nem végez követést, az ilyen Megbízói igény az én részemről nem vállalható fel, hiszen ennek elfogadása teljesen hibás szakmai döntés lenne, az eredménnyel vagy eredménytelenséggel pedig a magánnyomozónak kell elszámolnia megbízója felé. Ezekben az estekben akkor sem megyek bele egy egyszemélyes munka kivitelezésbe, ha ennek eredménye az, hogy az adott munkával kapcsolatban nem jön létre a szerződéskötés közöttünk.

Viszonyok típusai

Az érzelmi alapon működő kapcsolatok esetben az érintettek arra törekednek, hogy hetente több, hosszabb vagy rövidebb időszakra is találkoznak, gyakran az ésszerű gondolkodással ellentétes helyzetekben és időpontokban is megpróbálják a találkozókat összehozni, érzelmi túlfűtöttség miatt felvállalják az esetleges lebukás lehetőségét is, így az érzelmi alapú kapcsolatok esetében az elmondottak miatt több az esély a kapcsolat bizonyítására.

A testi alapon működő kapcsolatok alacsonyabb érzelmi hőfokúak, a kapcsolat létének a bizonyítása főleg attól függ, hogy az érintettek milyen gyakran találkoznak. Ezekre a kapcsolatokra a pontos tervezés, a rendszeresség az átgondoltság sokkal jellemzőbb, mint az érzelmi alapú kapcsolatokra, lényeges különbség, hogy a találkozások száma kevesebb, ebből adódóan ezeknek a kapcsolatoknak a bizonyítása több időt vesz igénybe.

Mitől hiteles egy információ?

A begyűjtött bizonyítékoknak, tényeknek, a tényállásnak szoros kapcsolatban kell állnia egymással a bírósági eljárások folyamán. A bíróság csak bizonyított, a valósággal megegyező tényekből, körülményekből, adatokból von le következtetéseket, állapíthatja meg az ügy tényállását.

A bizonyítékok és azok hitelessége azért alapvető dolog, mert az eljáró bíróság a döntését valós bizonyítékokra alapíthatja, amelyeknek kétséget kizáróan felismerhetőeknek, azonosíthatóknak kell lenniük, nemcsak arra vonatkozóan, hogy milyen fajtájúak, tárgyúak és tulajdonságúak a bizonyítékok, hanem abban a körben is, hogy milyen eljárás alapján kerültek a magánnyomozóhoz, azokat ki-mikor-hol és hogyan szerezte be.

A bizonyítás tárgya az a bizonyítandó tény, körülmény, esemény, folyamat stb., amely az ügy szempontjából jelentőséggel bír. Minden ügy esetében a magánnyomozónak kell eldöntenie, hogy az ügy szempontjából mely tényeket tartja jelentősnek, vagyis bizonyítandó, releváns tényeknek.

A polgári peres eljárásokban felhasználható, magánnyomozói eszközrendszer alkalmazása, mérlegelése teljesen szabad addig, amíg betartjuk a törvényi kereteket. Nagyon fontos, hogy figyelembe kell vennünk azt, hogy kizárólag a bíróságtól függ, hogy mit fogad el bizonyítékként, azt mikor és hogyan értékeli, és hogy mikor tekinti a bizonyítandó tényeket bizonyítottnak, ezt a Megbízónak is meg kell értenie, el kell fogadnia. A bizonyítási eszközeinknek és a bizonyítékoknak nincs előre meghatározott bizonyító ereje, szinte minden esetben a bírói mérlegelés dönti el az adott bizonyítási eszköz, tényadat jelentőségét, bizonyító értékét.

Haiszky Ernő Zoltán